BMMI Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály 2012. június 13. napi kezdettel egy éven át tartó előadássorozatot inditott. A kéthetente sorra kerülő prezentációk bepillantást engednek a régészek és restaurátorok munkájának rejtelmeibe, átfogó ismertetőt adnak Baranya megye és Pécs város területén végzett fontosabb régészeti kutatások eredményeiről az őskortól a hódoltság korig. A kutatási beszámolókhoz minden alkalommal egy „rögtönzött kiállítás” társul a témához kapcsolódó leletekből.

A múzeum régészeti kiállítása a tervezett (azóta félbeszakadt) épület felújítás miatt 2009. nyara óta nem látogatható, s egyelőre remény sincs rá, hogy a közeljövőben ismét megtekinthető lesz. A régészeti osztály munkatársai külső előadók bevonásával ezen előadássorozattal próbálják kielégíteni a régészet iránt érdeklődők kíváncsiságát.

 B M M I   Janus  Pannonius  Múzeum.  R é g é s z e t i  e l ő a d á s s o r o z a t a .

01.23.

 Gardánfalviné Kovács Magdolna – Horváth Éva:
Római kori falfreskó Pécs, Kossuth téren – Munkafolyamatok a felszedéstől a bemutatásig.

Előadás helye:  Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály, Széchenyi tér 12. Marcus terem

Az előadás időpontja: 2013. január 23. (szerda) 18.00. óra

Római kori falfreskó Pécs, Kossuth téren – Munkafolyamatok amegtalálástól. a felszedéstől az összeállításig....2008.04.30.-2008.06.03.

2008.06.03.

2008.05.23.

 2. Kőépületek visszabontott alapfalai és épülethez tartozó belső járószint maradványok kerültek elő. (Hasonló kőépületeket talált korábban Kárpáti Gábor a Citrom utcában.) Építésük a Kr.u. 2. század végére – 3. század elejére tehető (Severus kor). A tér területén a római kori Sopianae kőépületei álltak.

A tér ÉNy-i részén egy többhelyiséges kőépület alapfalai, helyenként felmenő falának alja került elő. Foltokban megmaradt az épület habarcsos járószint alapozása is. Az épületet egyszer biztosan átépítik, kiegészítik.

 Az épület területéről került elő egy Fortuna  istennőt vagy Abundantia megszemélyesített alakját ábrázoló freskótöredék, amely eredetileg az egyik helyiség falát díszítette. Ugyanabból a helyiségből egy kőbe faragott sas is napvilágot látott, amely az épületet díszíthette (talán oromzatdísz). Az épület falait, feltehetőleg a Diocletianus kori építkezésekkor, tudatosan visszabontják. Ezen időszakhoz tartozik a tér ÉK-i részén előkerült „L” alakú, szintén visszabontott falmaradvány valamint a tér DK-i részén talált, szintén „L” alakban megmaradt falalapozás. A K-i és Ny-i oldalon talált épületek tájolása nem egységes, mintegy 20-25 fok eltérés mutatkozik.
Erre a korszakra tehető egy épített út előkerült részlete is.

Tóth Zsolt ásatásvezető régész.

 2008.05.07.

 2008.05.05.

2008.05.03.

 2008.05.02

 2008.04.30.

 07.25.

Fedeles Tamás:  „Drakulyaháza”

- Adatok Pécs középkori topográfiájához című előadása.

Előadás helye:
BMMI Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály, Széchenyi tér 12. Marcus terem

Az előadás időpontja:
2012. július 25. szerda 18.00. óra

 A Széchenyi tér felújítását megelőző régészeti feltárások idején egy középkori pincét azonosítottak, amelyet akkor a vajdához kötöttek.
A pécsi egyetem történésze, dr. Fedeles Tamás szerint csupán relatív helymeghatározásunk lehet, s csak az biztos, hogy a középkori város központjában volt a ház. Egy 1489-es adásvételi szerződés szól arról, hogy 200 aranyforintért adtak el egy épületet, telekkönyv hiányában azonban arról nem maradt feljegyzés, hogy pontosan hol állt a szóban forgó épület.

A kontraktus szerint egy kőből épült sarokházról beszélünk, amelyet délről egy beépítetlen telek, északról pedig – a valaha a mostani Dzsámi mellett álló – Szent Bertalan templom oltárigazgatójának háza határolt.
A legfrissebb kutatások szerint a 2010-ben megtalált, később visszatemetett középkori pince a geodéziai mérések alapján nem a vajda házához tartozhatott, inkább az képzelhető el, hogy az a mai Városháza helyén állt, vagy a Király utca másik sarkán.

A hiányzó telekkönyvek miatt a város egyházi tulajdonú házait tudják azonosítani, a legidősebb közülük a Káptalan utca 2. alatt található nagypréposti ház. Pécsett nemcsak polgároknak, hanem baranyai nemeseknek is voltak házai, de még a mai Olaszország és Franciaország területén élők is vásároltak Pécsett, a középkori városmag pedig valahol a Jókai tér-Széchenyi téren volt, ahogyan ma is.

Képen a Szent Bertalan templom ( Széchenyi-tér) rekonstrukciója.

Különböző oklevelek, írásos dokumentumok alapján az rekonstruálható, hogy a pécsi városfal nem az 1242-es tatárjárás után, hanem jóval később, a 14-15. század fordulóján épült fel, az eddigi kutatások viszont egy évszázaddal korábbra tették az építkezést.

06.27.

BMMI Janus Pannonius Múzeum. Régészeti előadássorozat. 

 BMMI Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály 2012. június 13. napi kezdettel egy éven át tartó előadássorozatot indított. A kutatási beszámolókhoz minden alkalommal egy „rögtönzött kiállítás” társul a témához kapcsolódó leletekből.

A múzeum régészeti kiállítása a tervezett (azóta félbeszakadt) épület felújítás miatt 2009. nyara óta nem látogatható, s egyelőre remény sincs rá, hogy a közeljövőben ismét megtekinthető lesz.

Előadás a BMMI Janus Pannonius Múzeumban  

Nagy Erzsébet:

Hol sírjaink domborulnak: A temetőfeltárás módszertana, temetkezési szokások, érdekes sírok Baranya megyéből.

Előadás helye:

BMMI Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály, Széchenyi tér 12. Marcus terem

Az előadás időpontja:

2012. június 27. szerda 18.00. óra