A 2010-es Európa Kulturális Főváros programjainak kiemelkedő eseménye volt a Pécsi Galériában rendezett Mucha-kiállítás , amely  szecessziós plakátjait , könyv- és ujságborítóit valamint a munkáihoz készített eredeti fotóit , tanulmányait mutatta be.

Mostani kiállításukon Alfons Mucha  elemzéseit , kréta és ceruza rajzait , festményeit , mint az alkalmazott művészet előtanulmányait mutatják be.  .

A cseh kisvárosban, Znojmoban élő MUDr. Zdenek TRIMAL magángyűjtő jóvoltából egy olyan kiváló művészt mutatunk be sokak által nem ismert oldaláról , aki a plakátművészetet az egekbe emelte. A cseh gyűjtő tudatosan vásárolta magának a Mucha plakátok mellett a világ számtalan helyszínén az itt látható rajzokat, festményeket , tanulmányokat ,fotókat , mintegy bemutatva azt a fantasztikus rajzi tudást , alkotói tudatosságot , kompozíciós sokszínűséget , visszafogott bájt és történelmi hitelességet , amely oly jellemző erre a nagyszerű cseh mesterre.

06.30.

 Pécsi Galéria.17:00.

 

A kiállítást mgnyitotta: Dr Aknai Tamás művészettörténész.

 

Köszöntőt mondott: MUDr.Zdenek Trimal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Alfons Mucha, a szecesszió és a grafika cseh mestere 1860. július 24-én született a dél-morvaországi Ivančicéban (ma Csehország) .Szinte születésétől fogva rajzolt még mielőtt megtanult volna járni. Mindennel rajzolt, ami nyomot hagyott, ceruzával, krétával, szénnel vagy szöggel.

 

 
Pályáját autodidaktaként kezdte. Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-től 1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolában és egy rajzstúdióban folytatott tanulmányokat Bécsben. Néhány kisebb megbízást kapott a dekoratív festészet területén és Karl Khuen-Belasi gróf támogatását nyerte el , akinek támogatásával festői stúdiumokat végzett a Müncheni Képzőművészeti Akadémián 1885-től 1887-ig.

A Világkiállítás alkalmával a művészetek Mekkájába Párizsba költözött . Itt szerény körülmények között élve különböző festő-tanároknál tanult . Könyvillusztrációs feladatokkal kereste meg a megélhetését.

Mucha plakátműveivel - főként a Sarah Bernhardt-plakáttal - aratta első sikereit az 1890-es évek közepén, és ez a műfaj hozta meg számára később a világhírnevet.. Az 1895-1901 közötti években Mucha az általa tervezett plakátokkal óriási visszhangot keltett. Mucha a bizánci ikonokra emlékeztetően jelenítette meg figuráit,megpróbálta elérni, hogy a néző ne egy színdarab jelenetével szembesüljön, hanem teljes élményt, egy általános hatást lásson, halljon és érezzen. Ez a hatás éppúgy állandó jellemvonása Mucha valamennyi plakátjának, a ragyogó kosztüm, az ékszerek, a hajviselet, a test- és fejtartás, a sugárzó szemek. A Mucha -plakátok és a többi általa készített reklámkiadvány fiatal, vonzó, kicsattanó, vidám és nyíltan érzéki nőket ábrázolnak hosszú aranyló hajjal, közvetlen asszociációkkal az adott termékkel kapcsolatban.

1896-ban részvények grafikai munkáin dolgozott. 1898 és 1946 között ez a részvénytársaság számtalan különböző részvényt és váltót adott ki Mucha tervezésében. A "Société des Immeubles de France" két kötvényt adott ki 1891-ben és 1896-ban, olyat , mint a "Société Anonyme de l'Exposition Réligieuse Internationale de 1900" társaság. A "Slavia" (Prágai Kölcsönös Biztosítási Bank) biztosítási kötvényei is Mucha összetéveszthetetlen stílusával készültek el. a történelmi értékű értékpapírjai a gyűjtők körében a legkeresettebb darabok ma is.

Művészetét a szecesszióra jellemző kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, buja vonalvezetés, szépséges nőalakok jellemzik, ugyan nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. A dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Roppant sokoldalú művész volt, illusztrált könyvet (Németország története, Ilsée),étlapot tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Igazi alkalmazott-művész , a lithográfia nagy mestere volt.

Mucha életművén belül különleges helyet foglalnak el a pasztell- és szénrajzok. Ezek az 1898 és 1903 között Párizsban készült rajzok önálló műtárgycsoportot alkotnak. Saját személyes érzéseit közvetítik, és egy olyan művész sajátos oldalát világítják meg, aki a nemzetközi hírnév és siker csúcsára jutott.

Alfons Mucha 1897-ből származó plakátjain és festményein tűntek fel először szláv karakterjegyeket viselő nőalakok. Mucha ezt a a leánytípust a cseh és morva vidék buzgó vallásosságának rendelte alá, anélkül azonban, hogy falusi "leányainak" természetes bája elveszne.

Az Első világháború után Mucha visszatért Csehszlovákiába, ahol tervei közt voltak bélyegek, bankjegyek és a fiatal csehszlovák állam kitüntetései. Egy amerikai milliomos megbízásából Mucha megfestette a szláv népek történelmi eposzát, mely képeket 1928-ban Prága városának ajándékozta.

Mucha az elsők között volt, akiket az 1939-es német bevonulás után internáltak. A Gestapo tartóztatta le korábbi szabadkőműves tagsága miatt. Az internálás során kapott tüdőgyulladás következtében rövid idő múlva elhunyt.