SZIRTES GÁBOR: KÉT SZÓLAMBAN
"LOVÁSZ PÁL PÁLYAKÉPE"
CÍMŰ KÖNYV BEMUTATÓJA.
2008.11.20.MŰVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA.PÉCS.
”Tán a vers, oltalmad e földön is már…”
Egy posztumusz teljessé váló pályakép.

Weöres Sándor pályakezdésének segítőjeként, Várkonyi Nándor és Martyn Ferenc barátjaként őrzi az emlékezet Lovász Pált. A Pro Pannonia Kiadó, Pannónia Könyvek sorozatában adta ki Szirtes Gábor Kétszólamban – Lovász Pál pályaképe című monográfiáját. A könyvet Lovász Istvánné, Nagy Imre egyetemi tanár, Tüskés Tibor író, és Szirtes Gábor, a könyv szerzője mutatta be november 20-án, csütörtökön 17 órakor a Művészetek és Irodalom Házában.
Közreműködött:Kollár Anikó(fuvola) és Németh János színművész.



Lovász Pál sok száz felnőttekhez és gyermekekhez szóló versét, gazdag levelezését a 2006-ban „felfedezett” hagyaték őrizte meg az utókor számára. E versek és levelek alapján megrajzolható lett a költő, az irodalomszervező valódi teljesítménye, Lovász Pál emberi arculata, alkotói pályája, és az eddig ismerttől eltérő, új szólam is felhangzik eddig ismeretlen verseiben, köteteiben…

Csorba Győző:
KÉT EPITÁFIUM
Lovász Pál
Halkszavú, jaj, hát hogy is eshetett ez
hogy tudott ily vak, darabos beszédű,
bugris ordító (a halál) kezébe
adni a végzet?
Persze, hogy nincs ellene fegyvered, nincs
semmi mentséged, bizonyára föl se
mérted őt és képtelen árulását
életed ellen.
Itt ha bántottak, sorakozhatott az
asszony, a gyermek s a baráti népség:
ott magadra vagy, a saját erődre
hagyva, erőtlen.
Tán a vers, az még, ha akármi csöndes,
tán a vers, oltalmad e földön is már,
tán a vers, melynek szövetét a sír se
kezdheti majd ki.
Tán a vers... Vagy hát ez is öncsalás csak?
Semmi nem véd. Ó, de hogy is lehetne?
Kása-hús: megdúlva a rend tebenned,
s visszafelé nincs.

Lovász Pál (1896, Bácsföldvár – 1975, Pécs) nevét mindenekelőtt a Janus Pannonius Társaság 1931-ben történt megalapítójaként, titkáraként, majd főtitkáraként, Weöres Sándor pályakezdésének segítőjeként, Várkonyi Nándor, Martyn Ferenc barátjaként őrzi az emlékezet. Három kötete tartalmazza ismert költői termését (1922 Tiszamentén, 1942 Vándorút, 1975 Arckép), amelyhez 2006-ban „csatlakozott” a Mecseki rapszódia címmel a Pro Pannonia Kiadónál megjelent könyve. Sok száz felnőttekhez és gyermekekhez szóló versét, gazdag levelezését a 2006-ban „felfedezett” hagyaték őrizte meg az utókor számára. E versek jelentős része az 1940-1950-es években, titokban született, a költő félelme, sőt rettegése kísérte sorsukat, mindaddig, míg a történelmi idők változásainak hatására, az örökösök döntése alapján kutathatóvá és publikálhatóvá nem váltak. E versek és levelek alapján megrajzolható lett a költő, az irodalomszervező valódi teljesítménye, Lovász Pál emberi arculata, alkotói pályája, és az eddig ismerttől eltérő, új szólam is felhangzik eddig ismeretlen verseiben, köteteiben…