Á G O S T O N - T É R. 2009/2010/2011.

 2011.12.22.

 

2011.12.14.

 

 

2011.12.04.

 

 

 

 

2011.12.03.

 

 

2011.11.27.

 

 

 

 

 

 

 

2011.11.09.

 

 

 

2011.11.01.

 

2011.10.28.

 

 

 

 

2011.10.16.

 

 

 

2011.10.12.ÁGOSTON TÉR

AZ ÁGOSTONRENDI KOLOSTOR REKONSTRUKCIÓJ

 

 

 

 

2011.10.08.

AZ ÁGOSTONRENDI KOLOSTOR REKONSTRUKCIÓJA

 

 

 

2011.09.30.

AZ ÁGOSTONRENDI KOLOSTOR REKONSTRUKCIÓJA.

 Cél:Az Ágoston-téri romok méltó környezetének kialakítása. A munka romkonzerváló felfalazásból illetve a jelenlegi terepszint fölé és az északi bejáraton keresztül történő megközelíthetőség biztosítása mellett a temlom eredeti padlószintjéig töténő zúzottkő feltöltésből áll.
A rom északkeleti sarka mellett lépcső biztosítja a szintkülönbség  áthidalását és egyben jelenkori architektúrával kiemeli a valamikori  templom helyét.

 

 A rom konzerválási tervének készítője, a munkálatok vezetője Ozsgyányi Vilmos kőszobrász-restaurátor.

Építész tervezők:Dévényi Márton,Gergely Antal.Kivitelező:Sztráda 92.

 

 

 

2011.09.28.

 

2010.08.01.

A Szent Ágoston templom környékén terült el a bányatelep.
A mai Ágoston téren már a középkorban is állt templom. Ezt a törökök vagy lebontották vagy átalakították. A déli falban látható - jelenleg elfalazott - szamárhátíves ablaknyílások árulkodnak arról, hogy ezen a helyen török épület, dzsámi vagy mecset állt. Az Ágostonrendi szerzetesek 1710-ben telepedtek le Pécsett. Rendházukat a tér keleti oldalán építették fel, ma ez a plébánia épülete. A rendház előtt álló török dzsámi maradványainak felhasználásával építették fel templomukat 1712-ben. A külvárosban pusztító tűzvész következtében a templom 1750-ben leégett, de rövidesen helyreállították. A barokk templomot az 1912-es felújítás során eklektikussá formálták át.
A restauráláskor kerültek elő a törökkori falmaradványok. Biztos, hogy a jelenlegi vakolat alatt mind a homlokzat, mind a belső tér még rejteget török és talán középkori építészeti részleteket.
 Nemzeti Örökségvédelmi Központ

 

2010.05.06.

 

 

2010.04.19.

 

2010.04.17.

 

 

2009.08.17.

 

 Lelőhely neve: Pécs, Ágoston tér
Projekt: Európa Kulturális Fővárosa 2010
Beruházó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Az ásatás időpontja: 2009. július–augusztus
Ásatásvezető: Kis Attila (K.Ö.SZ.)

A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a közterek és parkok újjáélesztése II. ütem részeként középkori templom, temető és kolostor feltárását végeztük összesen 512 m² területen. Az Ágostonos templom és a hozzá kapcsolódó kolostor romjai Pécs belvárosában, az egykori történelmi városfaltól keletre helyezkednek el. A lelőhelyet korábban már részlegesen feltárták a teret érintető 1999-es építkezések kapcsán. Ekkor lokalizálták a templomhajó elhelyezkedését és az északról hozzá kapcsolódó kolostorrom egyes részleteit.
A 2009-es kutatás a templomhajó teljes területén, valamint az északról hozzá kapcsolódó kolostor déli romjainak területén zajlott. A feltárás folyamán a területre felállított rétegtan nem teljes, mert a lelőhely a 20. századi építkezésekkel és térátalakításokkal erősen bolygatott állapotba került. Eredeti, régészeti értékű rétegeket csak a padlótól lefelé tudtunk elkülöníteni, felette építési törmelékkel és szeméttel volt feltöltve a terület az elmúlt években. A templomon kívül 81 sír került elő a kutatás során, melyből 54-et tártunk fel az épületmaradványokon kívül. A régészeti jelenségek és leletek korok szerinti megoszlása őskori, római kori, Árpád-kori, középkori és török kori volt. A falakon kívül sírok, padlóburkolat, kripták, kutak, modern kori pincemaradványok kerültek elő.
A korábbi kutatási eredményeket figyelembe véve számos újabb adattal gazdagodtunk. Az Ágoston-rendi templom és kolostor alapítását megelőzően a területen már létezett egy Árpád-kori temető, melynek egyik sírjában egy II. Béla kori (1131-41) pénzérmét találtunk. A templomhajó falai számos sírt keresztül vágnak, amiből arra következtetünk, hogy azok egy korábbi periódushoz tartoznak, feltehetően az előbb említett 12. századi sírral egyidősek. A 13. században épült templom- és kolostor falain kívül más, az említett épületegyüttestől jól elkülöníthető szerkezetű és korú falakat is feltártunk (talán egy korábbi templom romjai). A feltárási területen talált régészeti leletanyag alapján elmondható, hogy az említett területet folyamatosan lakták. Sajnos a 20. századi építkezések és térátalakítások nagymértékben károsították, sok esetben megsemmisítették a számunkra fontos régészeti, rétegtani információkat. Reményeink szerint a feltárt felületek bemutatásra kerülnek a nagyközönség számára is.