SIKLÓSI SZALON.2010.06.11.

 

 

                            A Siklósi Szalon szakmai-történeti előzménye a Rétfalvi Sándor szobrászművész kezdeményezésére létrejött I. Magyar Szobrász Symposion volt (1967-1970). Tagjai voltak még Erdős János, Szabó Gábor, Fürtös Ilona, Bencsik István, Kampfl József. Ennek a Pécsett viszonylag rövid ideig de igen  intenzíven működő művészeti projektnek az eredménye az európai hírű  Nagyharsányi  Szabadtéri Szoborpark és Siklóson a Nemzetközi Kerámia Alkotóház, amely  hazai és nemzetközi kerámia symposionok  otthona volt évtizedeken keresztül.

                            A Siklósi Szalonnak 1991 óta több mint hatvan képző-, ipar,- fotóművész, építész és művészettörténész tagja van. A Siklósi Szalon tagjai  a Pécs-Siklós művészeti élet szellemiségéhez és a Villányi dombvidék valamint Siklós mediterrán hangulatához kötődő művészek, akikhez csatlakoztak a korábban felsorolt alapító tagok is. Természetesen a 40 év alatt a tevékenység tartalmában sokszor változott, de ez a régió a magyar művészeti gondolkodásban és szellemiségében a tradíciók őrzését és az avantgarde törekvéseket egyszerre tudta felmutatni. A Siklósi Szalon tevékenységében és eszmeiségében megalakulásától kezdve jelen van az európai gondolat.

                          

  A Siklósi Szalon nem provinciális művészeti közösség, tagjai az ország különböző részein élnek. De a villányi dombvidék, Pécs kulturális-művészeti közelsége és Siklós mediterrán hangulata valamennyiüknek sokat jelent. Alkotótelepeken tanítottak itt vagy azokon résztvettek, a szobrászok szinte kivétel nélkül dolgoztak a Nagyharsányi Szabadtéri Szoborparkban, a keramikusok a Siklósi Alkotóház kurzusainak résztvevői, többen  művészeti vezetői voltak. A festők a kilencvenes években Siklóson lehetőséget kaptak nyári alkotótelepi részvételre. Korábban  tehát mindenkinek volt szakmai kötődése a városhoz és a “genius loci” kétségkívül jól  működik.

                            Az alapítvány másik eredménye, hogy létrehozta az első Magyar Környezetkímélő Betonszobrászati Szabadtéri Szoborparkot Beremenden és ezzel lehetőséget teremtett köztéri szobrok alkotására.

 A kiállítást megnyitotta:

Szatyor Győző kulturális tanácsos és Rétfalvi Sándor szobrászművész

A kiállítás kurátora:Angyal Mária művészettörténész

 Közreműködött: a Dolce hegedűegyüttes

 

 

 A Baranya Megyei Közgyűlés díját Molnár Tamás grafikusművész,a Bükkösdi László Emlékdíjat Erdős János festőművész,a Magyar Televízió Nívódíját  Kovács Ferenc festőművész kapta.

 

 

 

 

 A Siklósi Szalonban együtt dolgozik Mester és tanítvány, kerámikus és szobrász, láthatunk porcelán-üveg kisérleteket , minden anyagot és minden technikát, amely az adott gondolat kifejezésére szolgál. Tudjuk valamennyien, hogy a XXI.század elején éppen az az érvényes, hogy nincs meghatározó  korstílus,  mindenki megteremtheti a saját világát. Ennek a világnak a megmutatása és közérdekűvé válása a cél. A program elémegy az érdeklődésnek és érdekes, értékes vidéki  programja lehet ennek a nagyszabású lehetőségnek, amelynek ezzel nemcsak a térségre, hanem az Európa Kulturális Fővárosaként működő Pécsre és Magyarország megismerésére is hatása lehet.

 A Szalonnak több művészeti műfajban mintegy hatvan olyan tagja van, akik a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) tagjai is, tehát hivatásos művészek. Ma az egyik legrégebben és legsikeresebben működő kortárs művészeti csoport. 17 éve rendszeresen szerepelnek munkáikkal itthon és külföldön kiállításokon és résztvesznek a Magyar Festészet Napja akcióiban, a Beremendi Szoborpark pályázataiban. A csoport művészei kortárs szemléletű alkotók, akiknek az interaktív terek alakításában és használatában gyakorlatuk van.