"Művészettől az életig - magyarok a Bauhausban"

 2010.08.15.

Kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, Pécs, Káptalan u. 4.
2010. augusztus 15. – október 24.

A kiállítás hosszantartó kutatások eredményeként 13 német köz- és magángyűjtemény, 3 amerikai és 1 zágrábi magángyűjtemény valamint 16 magyarországi köz- és magángyűjtemény agyagából állt össze és reprezentatív katalógus kíséretében kívánja felmutatni a magyarok eddig kevéssé hangsúlyozott hozzájárulását a modern művészet ezen alapvető, sokat vitatott tendenciájához.

Köszöntőt mondtak:

Dr. Fabényi Julia, megyei múzeumigazgató
Dr.Hargitai János, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Dr. Fellegi Péter, nemzeti fejlesztési miniszter
L. Simon László, író, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke

Rubovszky Rita, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
Dr.Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere

A A kiállítást megnyitotta: Dr.Annemarie Jaeggi, a Bauhaus-Archiv / Museum für Gestaltung, Berlin igazgatója.

 A kiállításon az érdeklődők most első alkalommal kaphatnak átfogó képet a magyar Bauhaus sokszínűségéről a többi között Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Pap Gyula, Berger Otti, Forbát Alfréd, Weininger Andor, Molnár Farkas, Stefán Henrik, Johan Hugó, Sebők István, Neugeboren Henrik, Schwarz István, Téry Margit, Fodor Etel, Blüh Irén, Kárász Judit, Kállai Ernő és Bortnyik Sándor   munkásságának megtekintésén keresztül.

 A pécsi Janus Pannonius Múzeum fő partnere a berlini Bauhaus-Archiv, Museum für Gestaltung, ahol a kiállítás szintén megrendezésre kerül 2010. december és 2011. február között.

 A kiállításról

A nagy nemzetközi vonzerővel rendelkező németországi művészeti főiskola, a Bauhaus hallgatói és tanári gárdájában igen jelentős volt a magyarok részvétele. Most először irányítjuk a figyelmet erre egy nagy kiállítással Pécsett, ahonnan a legtöbb magyar Bauhäusler származott. Nem csupán létszámuk, hanem az intézmény életében, szemléletének konstruktivista megreformálásában, a sajátos Bauhaus-pedagógia, a modern tárgyalkotó- és építészeti szemlélet Kelet-Közép-Európától az Egyesült Államokig terjedő internacionális kisugárzásában játszott kiemelkedő szerepük miatt.

A pécsi Janus Pannonius Múzeum kezdeményezésére a berlini Bauhaus-Archivval szoros együttműködésben szervezett kiállítás és az azt kísérő tanulmánykötet a magyarok Bauhaushoz kapcsolódó működését tárja fel. E speciális nézőpontból az intézmény változó eszmék által vezérelt periódusainak, különböző helyszíneinek, az oktatás szerkezeti felépítésének, a művészi tevékenység és a műhelymunka, az ipari tervezés, a sorozatgyártás, a tipizálás összekapcsolásában rejlő újszerűségnek sokoldalú bemutatására vállalkozik.

Az élet és művészet korszerű egységét hirdető, utópikus képzési, alkotói és egyben társadalmi modellt jelentő iskola a Weimari Köztársaság megalakításától a náci hatalomátvételig sodródott a húszasharmincas évek németországi történelmének hullámain, úgy, hogy nyitottságát, internacionalizmusát mindvégig megőrizte. Ezért is válhatott az első világháború utáni békediktátumok által radikálisan átírt határok közötti és azokon túli, egykori soknemzetiségű és multikulturális Magyarország új utakat kereső művészeinek, művésznövendékeinek egyik legvonzóbb célpontjává.

A kiállítás felvillantja a magyarok weimari megjelenésének előzményeit, az aktivista mozgalom Kassák által fémjelzett budapesti és bécsi korszakait, az 1920-21-ben működött Pécsi Művészkör fiatal expresszionistáinak jelentkezését. Bemutatja a magyarok tevékenységét a Bauhaus előtanfolyamán és különböző szakmai műhelyeiben, az építészek, főként a pécsiek meghatározó közreműködését Walter Gropius építészirodájának produkcióiban. Kiemeli fontos szerepüket az orosz konstruktivista és holland neoplaszticista impulzusok befogadásában és közvetítésében, a nemzetközi KURI (Konstruktivista, Utilitáris, Racionális, Internacionális) mozgalom kezdeményezésében. Érzékelteti a magyarok sokoldalú befolyását a Bauhausra az építészettől (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Sebők István) a bútor- és tárgytervezésen, szőnyegszövésen (Breuer Marcell, Pap Gyula, Berger Otti) át a reklámgrafikáig, tipográfiáig és könyvtervezésig (Moholy-Nagy László, Molnár Farkas és mások). Külön fejezetet szentel a Bauhaus kísérleti színpadi produkcióiban való aktív részvételüknek, valamint merész színház-építészeti terveiknek (Moholy-Nagy László, Molnár Farkas, Sebők István, Weininger Andor). Bemutatja eddig nem eléggé értékelt fontos szerepüket a zene és a tánc, az iskola mindennapjainak és ünnepeinek szervezésében, méltatja kollektívát teremtő, aktív fellépésüket, különösen Weininger Andorra, a Bauhaus jazz-zenekar megalapítójára.

A kiállítás az alapvető képzőművészeti tevékenységből kiindulva számos eddig alig reprodukált műtől vezet el az élet legkülönbözőbb területein megnyilvánuló modern kezdeményezések felmutatásához, benne a magyar Bauhäuslerek és kültagok tevékenységéhez (Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László, Molnár Farkas, Pap Gyula, Stefán Henrik, Weininger Andor).
A magyarok sokoldalú munkásságából is kiemelkednek újszerű fotó és filmkísérleteik. Elsősorban Moholy-Nagy László fotogramjai és fotóplasztikái, valamint Forbát Alfréd, Pap Gyula kevéssé ismert fotói érdemelnek külön figyelmet az eddig méltánytalanul elfeledett női fotográfusok mellett (Fodor Etel, Blüh Irén, Kárász Judit). Moholy-Nagy László, Molnár Farkas és a később háttérbe szorított Kállai Ernő elméleti munkássága segítette a Bauhaus új művészet- és életfelfogásának formálását és népszerűsítését. Írásaik az intézmény életének és a magyar Bauhäuslerek teljesítményeinek fontos dokumentumai.

A híres Bauhaus könyvek, folyóiratok, meghívók, nyomtatványok és más korabeli tárgyi emlékek gazdagítják a tárlat anyagát. A kiállítás enteriőrjei, makettjei rekonstruálják azt a közeget, amelyben a magyarok kibontakoztak. Műveik párhuzamba állítódnak az egymásra ható tanárok és diákok, külső és belső munkatársak alkotásaival, közöttük az első igazgató, Walter Gropius és a világhírű mesterek: Lyonel Feininger, Johannes Itten, Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Oskar Schlemmer és mások munkáival. A 20. század modern törekvéseinek bölcsőjéhez vezeti vissza a kiállítás a látogatókat, úgy, hogy általa a magyarok szerepe jelentőségükhöz méltóan rajzolódjon ki.

Kurátorok: BAJKAY ÉVA - VÁRKONYI GYÖRGY

   http://bauhaus.jpm.hu/

Képzőművészeti alkotások, festmények, grafikák, szobrok, valamint építészeti tervek, makettek, fotók, bútorok, színpad- és jelmeztervek, fényképes és szöveges dokumentumok, filmek együttese mutatja be speciális látószögből a 20. század talán legnagyobb nemzetközi hatású művészeti iskoláját, az 1919−1933 között Németországban működött Bauhaust, melynek hallgatói és tanárai között különösen sok magyar, közöttük számos pécsi származású művész is megtalálható volt.

"Művészettől az életig - magyarok a Bauhausban"

2010.08.12.

 2010.08.05.

 Pécsett, a Modern Magyar Képtár Káptalan utcai épületében, megkezdődött a mintegy félezer darabból álló, Bauhaus műtárgy-együttes kicsomagolása és jegyzőkönyvezése.

 A „Művészettől az életig - magyarok a Bauhausban" című, a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosi Program kiemelt rendezvényei közé sorolt tárlat a berlini Bauhaus Archívummal együttműködésben valósul meg.

Pécsett augusztus 15-től október végéig több mint 500, együtt eddig sohasem látható műtárgyat tekinthetnek meg a látogatók.
A tizenhat gyűjteményből összeválogatott, négymilliárd forintra biztosított anyagot komoly biztonsági intézkedések mellett hozták Németországból Pécsre.

Egyedülálló, rejtett kincsekkel találkozhat majd a kiállításra betérő látogató. Ekkora mennyiségű anyag ugyanis a december elsején, Berlinben nyíló Bauhaus-tárlaton sem jelenik majd meg. A műtárgyak, bútordarabok, képek jelentős része magángyűjteményekből érkezett, így eddig alig láthatta őket csak néhány műkedvelő.

A német nyelvterületen rendkívül nagy hagyománya van a Bauhaus-stílusirányzatnak, s az Európában egyedülálló tárlattal szeretnék elérni, hogy ismét reflektorfénybe kerüljön ez a művészeti gondolkodásmód hazánkban is.

A kiállítás ideje alatt bemutatják a magyarok kapcsolatát az intézménnyel, a különböző korszakokat, a művészi tevékenységet és a műhelymunkát, az ipari tervezés folyamatát.
 A tárlathoz kísérőrendezvények is csatlakoznak dinamikussá téve a programot: megrendezik a sárkányünnepet és a lampionünnepet, lesznek családi- és gyermekfoglalkozások, valamint a pécsi Bauhaus épületeket bemutató sétákra is sort kerítenek, továbbá felelevenítik a Bauhaus-színházat is.